2. 1. Kvalitatív kutatások: két példa:
•Injekciós kockázati magatartások kvalitatív vizsgálata
•Élettörténeti interjúk narratív szempontú vizsgálata
Betegség- és felépülési narratívák
Tartalom
2. Episztemológia
A hermeneutikai kör
Kvalitatív és kvantitatív kutatások összehasonlítása (1)
A Grounded Theory
Kvalitatív és kvantitatív kutatások érvényessége (2)
Kódolás
3. Narratív fordulat
Szövegparadigma
Az elbeszélés:
•történet, fabula
•történetmondás, szűzsé
Az elbeszélés rendszeréről Genette nyomán
Szövegelemzési eljárások
A narratív szöveg kommunikációs szintjei
Oral history, „narratív interjú”, félig-struktúrált mélyinterjú
Szerepek a terepen
Interjús szerepek és pozícionálások
Az interjús kvalitatív kutatás
A publikáció szempontjai
3. Kvalitatív kutatási tradíciók I.
Dimenzió Narratív Diszkurzív
pszichológia
Diskurzuselemzés
Fenomenológia GT
Fókusz egy egyén
életének
elemzése
pszichológiai
konstuktumok
keletkezése
(interpretatív
repertoárok)
hatalmi pozíciók
konstrukciója a
párbeszédben
egy jelenséggel
kapcsolatos tapasztalatok
megértése
egy GT „kifejlesztése” az
adatokból a kutatási
terepen
Adatgyűjtés interjúk és
dokumentumok
„klasszikus”
narr. interjú;
félig-strukturált
interjú
nyílt-végű interjúk
párbeszédek
hosszú interjúk kb. 10
személlyel
20-30 személlyel végzett
interjú; szaturáció és az
„elmélet” kialakítása
Adat-
analízis
történetek
retorikai
eszközök
történelmi
kontextus
kódolás: a lehetséges
interpretációk
a párbeszédben
megjelenő
pozícionálás
(fordulatok)
megállapítások
jelentések
témák - narratívák
a tapasztalatok általános
leírása
nyílt kódolás
axiális kódolás
szelektív kódolás
értelmezési mátrix: 5-7
téma
Narratív
forma
egy egyén
életének
részletes leírása
az interpretációk, ill. a
hatalmi viszonyok
leírása
a tapasztalatok
„lényegének” leírása
„elmélet” vagy elméleti
modell
4. Kvalitatív kutatási tradíciók II.
Etnográfia Esettanulmány/Pszichográfia/
Intuitív kutatás (?)
egy kulturális vagy társas csoport leírása és
interpretálása
egy vagy több eset részletes leírása és analízise
megfigyelések és interjúk hosszabb ideig a terepen
tartózkodva (6-12 hónap)
több forrás: dokumentumok, archivált források,
interjú, megfigyelés, fizikai tárgyak
(oral history)
leírás
analízis
interpretáció
leírás
témák
feltevések
a csoport vagy az egyén kulturális viselkedésének
leírása
egy vagy több eset részletes megvizsgálása
5. Tartalom
Kvalitatív kutatások: két példa:
•Injekciós kockázati
magatartások kvalitatív
vizsgálata
•Élettörténeti interjúk
narratív szempontú vizsgálata
Betegség- és felépülési
narratívák
17. Shooting gallery
II. típus
Csoki 36 éves heroinfüggő,
felesége, Zita, 35 éves
heroinfüggő, fiúk, Csabika, 17
éves heroinfüggő.
„A drogvilág mélyén”
Baptis Szeretetszolgálat „Utcafront”,
Miletics Marcell, Barcs Miklós, Borbély Péter
24. Camille Stengel - European Commission Erasmus Mundus Doctorate in Cultural and Global Criminology
University of Kent, UK; Eötvös Loránd University, Hungary
Photovoice
Hat hónapok keresztül folytattam részvételi fotókutatáson alapuló workshopokat a Csajnap egyes munkatársaival. E képek
különböző workshopokon készültek. Minden workshop körülbelül két órán át tartott, az egy hónapra eső találkozók száma
pedig a munkatársak, a tolmácsom és saját időbeosztásom függvényében változott.
E képek a színes post-itek fontosságát illusztrálják a workshopon alkalmazott különböző tevékenységekkel
összefüggésben.
Az első fénykép egy tartalmi és kompozíciós feladattal kapcsolatban készült, mely feladatokra a projekt első néhány
workshopján került sor. Fényképes magazinokban fellelhető különböző fényképeket hoztam kísérő szöveg nélkül. A
résztvevők (a továbbiakban: „lányok”) a képek tartalma, illetve kompozíciója alapján pozitív vagy negatív gondolatokat
fogalmaztak meg, majd megbeszélték döntésüket.
http://chicksonthecorner
.tumblr.com/
25. A bal oldali fénykép egy tipikus workshopot mutat be rágcsálnivalókkal, a lányok képeivel,
a lányok fotóalbumaival, valamint a diktafonommal (a képen a fekete toll).
A jobb oldali kép a lányok fényképeinek megcímzésének és kategorizálásának
folyamatát kapja el, mely képek közül végül néhány a nyilvános fényképkiállításra
is kiválasztásra került.
26. A kép egy workshop értékelését mutatja be. Ebből a fényképből nyilvánvaló,
hogy míg a lányok a workshop legtöbb részével elégedettek voltak (ezt jelzi a
zöld post-it), addig a rózsaszín post-ittel azt jelezték, hogy nem volt elég
cigiszünet a találkozó folyamán.
37. Kvalitatív kutatások története
1800 – as évek informális megfigyelések, résztvevő megfigyelés
Thomas de Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai
Engels, 1844 (A munkásosztály helyzete Angliában)
1920 – 1940 Chicago-i iskola: közösség, csoport, szituáció
1950 – 1960 szociális interakcionalista drog-etnográfia: a szubkultúra jelentés képződése
1970 – 1980 szociális interakcionalista kutatások – városi/drog életstílus és
karrier, „racionális” és „normális” viselkedések a
droghasználók perspektívájából; a „miért?” helyett a „hogyan?”
1980 – 1990-2000-es évek többféle módszerű kutatások: drog, kockázat (AIDS), kontextus:
kockázati környezet (hátrányos helyzet), közegészségügyi veszély
kockázati magatartások, epidemiológia + etnográfia, európai
kutatások
Módszertani ajánlások
NIDA: Qualitative Methods in Drug Abuse and HIV Research.
(Lambert, EZ, Ashery, RS, Needle, RH, eds. NIDA Research Monograph 157
EMCDDA: Understanding and responding to drug use: the role of qualitative research (Greenwood,
G és Robertson, K, eds.)
Qualitative European Drug Research (QED, lásd: www.qed.org.uk)
WHO: Guide to Drug Abuse Epidemiology (2000)
ENSZ: UNODC és UNAIDS programjai
38. Injekciós kockázati tényezők
(epidemiológiailag definiáltak)
Direkt megosztás
Indirekt megosztás (Koester, 1996, alapján)
az oldat elkészítéséhez szükséges vizet osztják meg (és valaki használt tűvel szív fel a vízből),
az egyik személy használt fecskendővel oldja fel a drogot,
a fecskendő teleszívásához használt eszközzel keverik össze a drogot a vízzel,
az egyik résztvevő használt fecskendőjével osztják szét a drog-oldatot (akár úgy, hogy egy másik
fecskendőbe elölről, vagy éppen hátulról nyomják be az oldatot: frontloading- és backloading-
technika),
közös szűrőt használnak,
visszajuttatják a már felszívott oldat feleslegét a közös főzőedénybe vagy valaki más fecskendőjébe,
„kóstolót” adnak valakinek a már felszívott oldatból,
a használt szűrőt adják oda valakinek,
egy fecskendővel olyan vizet szívnak fel, amely vízben a többiek már használt fecskendőiket tartották.
véletlen tűszúrás (Kral és mtsai, 1999) – kérdéses a fertőzés lehetősége,
valaki másnak ad be injekciót, közben a hüvelykujját használja a vérzés csillapítására, majd másnak ad
be injekciót (Kral és mtsai, 1999).
Kelet-európai indirekt megosztási formák (Rhodes és mtsai, 1999):
A drog – szinte kizárólagos - házilagos előállítása (ópiátok: kompót, csornij, kímia, mak, handka;
amfetaminok: vint, bjelije, pervitin)
Az oldathoz vért kevernek a stabilizáció miatt (?)
Drog-disztribúció: teletöltött fecskendőben vagy a dealer fecskendőjéből szívhatják fel (frontloading).
39. • Óvszer nélküli aktusok
• Drog – szexért
• Szex – pénzért, prostitúció
• Szexuális aktus drog hatása alatt
• Gyakori partnercsere
• Injekciós partner
Szexuális kockázati tényezők
(epidemiológiailag definiáltak)
40. Kockázati tényezők a droghasználók
szempontjából
(Rhodes és Quirk, 1996, alapján)
Elvonási tünetek
Túladagolás
Injekciós ártalmak
A vásárlás során kialakuló veszélyhelyzetek, a
dealer-nek való tartozás
A terjesztés (mint a saját adag megszerzését
szolgáló tevékenység) kockázatai
Általános és szexuális egészség
41. Témái: az injekciózás folyamata, a vásárlás, a drogelosztás, a fecskendővel kapcsolatos
magatartások, hepatitisz- és túladagolással kapcsolatos technikák, elvonás-menedzselés
Személyek
IDH-k (utolsó 30 napban min. 1x iv)
•Kezelést keresők
•Tűcsere-program kliensei
•„Rejtettek” (kezelést nem keresők)
74 személy – 33 kiválasztott interjú: 17-30 év (22-25 évesek)
22 ffi, 11 nő
A vizsgálat lefolytatása
Interjús team kiképzése – Interjúalanyok kiválasztása – Interjú – Átírás –
- Interjú-feldolgozás – Kiegészítő interjúk – Kódolás
Interjú-feldolgozást elősegítő szoftver – Atlas.ti
Magyarországon droghasználókkal: Péley, 2002, B. Erdős, Kelemen és Csürke, 2002
Kvalitatív interjú
46. Az elosztás pszichoszociális rendszere
Szexuális partnerek
P12: 1706.txt - 12:9 (260:265)
Codes: [barát]
I: Volt egy barátnőm, akivel az volt például a mániánk – akkor elég sokat mászkáltunk együtt – hogy egymásnak
adtukbe mindig. És például a Corvin moziban is megtörtént ez a vécében. Ott is benyomtuk egymásnak, és
akkor puszi a szájra és tök jól elvoltunk. Szóval ennyi.
K: És akkor így közösen csináltátok meg a cuccot? Közös fecsi vagy külön?
I: Igen. Külön.
K: Tehát te megcsináltad az övében, ő a tiédben?
I: Nem. Mind a ketten megcsináltuk a sajátunkat. Végül is ő megfőzte. Vagy ő vagy én. Fölszívtuk a saját
pumpánkba, és akkor egymásnak beadtuk.
„Haverság”: viszonosság.
P17: drog0001.txt - 17:22 (280:296)
Codes: [elosztás] [testvéries]
Mert megint csak az én baráti körömből, tehát az én szúró-körömből tudok kiindulni. Mindenki úgy
van, hogy lehet, hogy nekem ma nincs pénzem, és lehet, hogy holnap meg neki nem lesz. Általában így meg
szoktuk hívni egymást.
P18: Drog0002.txt - 18:12 (212:232)
Codes: [elosztás] [testvéries]
I: Kap az is, ugyanúgy.
K: Miért?
I: Mert mi jó barátok vagyunk. Bennünk, benne van ez. Ha nekem nincs, ő hív meg. Ha neki nincs, én adok.
47. A jó hangulat.
P15: 1903.txt - 15:17 (142:151)
Codes: [elosztás] [testvéries]
K: Ugye közösen szerzitek be a cuccot – ezt mondtad. Hogyan szoktátok elosztani?
I: Nincsenek viták. Vagy egyenlően vagy ha túl sok, akkor inkább kevesebbet.
K: És hogyha úgy veszitek, akkor az is kap, aki nem tudott éppen pénzt adni rá?
I: Hát előfordul. Igen.
K: És miért kap ő is?
I: Hát mert a hangulat miatt. Volt, hogy mi is kaptunk, ha pedig nem volt rá módunk. De előfordult az fordítva is.
Az elvonásban levő megsegítése (bajtársiasság).
P11: 1704.txt - 11:28 (463:479)
Codes: [elosztás] [testvéries]
K: Az is kap, aki nem ad bele pénzt?
I: Hát ha nagyon rosszul van és ott van és nem vagyunk túl sokan, akkor igen.
K: Kik kapja a szűrőt? Ez fontos? Tehát van valamilyen szerepe?
I: Hát ki kapja a szűrőt? Mondjuk hogyha valakinek nincs benne pénze, és többen vagyunk és rosszul van, akkor
odaadjuk neki a szűrőt. Vagy pedig az, akinek a legtöbb pénze van benne. A szűrőn nem szoktunk igazából
veszekedni, mert nem egy olyan nagy szám.
K: A szűrőnek van ára……… a ti köreitekben? I: Nincs –szerintem – igazából.
Harc a drogért – „farkastörvény”.
P 1: 1505.txt - 1:7 (224:227)
Codes: [az első] [elosztás] [vásárlás]
I: Attól függ, hogy ki adta a pénzt, ki szerezte, kitől milyet. De egyébként testvériségről, mint olyanról drogban
beszélni nem lehet. Nem. Vanni van, nem annyi, ami kell. Nem lehet. Az elsőnek ott kell lenned.
48. A közvetítői jutalék.
P10: 1703.txt - 10:18 (234:256)
Codes: [beszerzés] [elosztás] [közvetítőn keresztül]
I: Hát volt olyan, hogy – ezt rám is lehet mondani – hogy én tudtam például szerezni anyagot, a másik két srácnak volt
pénze, és akkor fölcsöngettek, hogy menni kéne, és akkor mentünk.
K: És akkor így milyen arányban kaptál? Tehát akkor háromfelé osztjátok, mert te voltál a kontakt vagy…?
I: Akkor én nem kaptam teljesen. Tehát nem teljesen háromfelé.
K: Tehát annyit kaptál, hogy ne legyen elvonásod vagy azért annál többet?
I: Azért annál többet.
P24: drog3305.txt - 24:30 (700:740)
Codes: [elosztás] [etikett] [közvetítő]
I: Hogy mondjam? Inkább a közvetítő. Tehát a közvetítő, ha gyakorlatilag nem száll bele egy forinttal sem, akkor is
kap, mert hiába van 18 ezer forintom is, hogyha nem tudok semmit sem kezdeni vele. Tehát a közvetítőnek
mindenféleképpen jár, mint „közvetítői díj". De vadidegennek?
49. Szex drogért.
P17: drog0001.txt - 17:2 (99:114)
Codes: [prosti] [vásárlás]
K: És az, hogy te kértél valakitől, olyan volt már?
I: Volt, volt. Ez nem is olyan régen volt. Kb. egy három hete, négy hete történt. Egy fiatal csajszi, meg három fiú,
elmentünk nyalcsiért. És megvettük, ott a helyszínen be is toltuk. A kiscsajnak is nagyon bejött. Utána elmentünk
Hárosra, ott csináltunk még egyet, és neki már nem akartunk
adni. És ő azt mondta, hogy márpedig neki kell. És mondtuk neki, de először így viccelődve, hogy hát akkor „spangli",
így mind a hármónknak, meg gruppen. És belement, se szó, se beszéd, elkezdett vetkőzni. Megtörtént az aktus,
ott lerendezett hármónkat se perc idő alatt.
K: Csak „spangli„ volt?
I: Minden. Ott minden volt. Aztán utána toltunk. És reggel 10-kor oszlott föl a társaság.
54. Következtetések
A drog (oldat) közös megosztása: ritualizált cselekvés (sharing ritual, Grund,
1993)
Közös vásárlás → a droghasználat kontrollálása
Kevesebb drog vásárlása
Előkészületek
Az is droghoz jut, akinek nincs pénze – elvonás menedzselés
A droghasználat szociális kontextusa
Közös tűhasználat – kockázatos
Közös főzőedény, közös szűrő – kevésbé kockázatosnak észlelt ←
perifériasabb IDH-k
Közös használat: szex drogért – kockázat nő
zártabb csoportok – kockázat kisebb
Rendőrség „tűpolitikája” – kockázat nő
Közös használat menedzselése ↔ kontrollvesztő drogos (betegség-modell)
Ártalomcsökkentő megközelítés
Kockázati környezet (Rhodes): nem jellemző Magyarországra
Miért nincs HIV/AIDS robbanás a magyar IDH-k között?
56. Az élettörténeti interjú (McAdams)
1. Fejezetek az élettörténetben:
Az élettörténet fejezetekre,
elkülönülő részekre oszlik, vannak
benne jó és rossz időszakok, magas
és mélypontok. Látszólag elvont
kérdés, mégis, az a tapasztalatunk,
hogy az interjú-alanyok
megértették, mit jelent a „fejezet”,
hány részre, fejezetre tudná osztani
az életét.
2. Kritikus jelenségek:
Térben és időben jól
megkülönböztethető jelenségek:
Csúcsélmények
Mélypontok
Fordulópontok
Legkorábbi emlékek: esetünkben
az első pszichoaktív-szerhasználat,
az első illegális drog-, illetve az
első injekciós használat élménye.
(Fontos gyermekkori szcénák)
(Fontos serdülőkori szcénák)
(Fontos felnőttkori szcénák)
Más fontos szcénák: esetünkben
az elmúlt időszak legjobb és
legrosszabb drogos élményének
elmesélése.
57. 3. Kihívások:
• Az élettörténetben előforduló legnagyobb kihívások.
4. Az élettörténetet befolyásoló pozitív vagy negatív hatások
5. Történetek és az élettörténet
6. Az élettörténet alternatív jövőképei
7. Egyéni ideológia
8. Az élettörténet középponti témája
"Ahogy a személy magasabb szintekre lép, úgy válik az én szintetizáló munkája egyre
árnyaltabbá (differenciáltabbá) és bonyolultabbá (komplexebbé), ugyanakkor
egységesebbé (integráltabbá) és következetesebbé (konzisztensebbé).„ (Loevinger)
A történetek struktúrája: a különböző elemek közti kapcsolatok (oksági lánc mint
konzisztencia), az alcselekmények megjelenése (hierarchia mint differenciáltság) "jól
integráltság„, a szereplők száma a komplexitás (egyik eleme).
58. Ágencia-felfogás McAdams nyomán
1. Önuralom (self-mastery): SM
2. Státusz/Győzelem (victory): SV
3. Teljesítmény/Felelősség (achievement/responsibility): AR
4. Empowerment: EM
A kommunion témái
1. Szerelem/szeretet/barátság;
2. Dialógus (reciprok és nem-instrumentális kommunikáció vagy
dialógus megtapasztalása);
3. Gondoskodás/segítség;
4. Egység/Együttesség élménye.
59. Morális beszámoló (account):
– rossznak, nem vártnak, elítélendőnek tartott eseményekről való beszámoló
– elszámoltathatóság és felelősségvállalás – kockázatos magatartások
Ágencia:
– önvédelem, önérvényesítés és önkiterjesztés (Bakan, 1966)
– önuralom, státusz/győzelem, teljesítmény/felelősség, empowerment
(McAdams, 1985)
A kódoláshoz használt fogalmak
60. Kronotoposz
A cselekvés térbeli és időbeli meghatározottságát egységbesűrítő kategória.
„Itt maga az út mint centrális elem, az elbeszélés tere, a cselekvés vonatkozásában pedig
az útonlét: Jézus az úton van, metaforikus értelemvonatkozásban, Jézus maga az út…E
viszonyok narratív hermeneutikai vonatkozásai közül a folyamat és pillanat, mozgás és
szemvillanásnyi szünet vagy megállított pillanat, kezdőpont, középpont, végpont
összefüggéseit érintem” (Thomka, 2001).
J vagy H Eyck: Keresztvitel
61. Tapasztalatok
Pali
33 éves; állami gondozásban nőtt fel; az utcán lakik; szállókon, foglalt házakban alszik,
mindig máshol; jár tűcserébe; van két kislánya
Hát gyerekkoromban… Tizen-tizennégy éves koromig még jó voltam, jó fiú voltam. Utána
megszöktem az intézetből, akkor attól a perctől kezdve, nem tudom, maga az életem úgy
megváltozott. És utána voltam úgy, hogy 16 évesen javítóintézetbe vittek. Ottan volt az,
hogy mutattak nekünk egy ilyen drogos filmet. És abban láttam azt, hogy először a szipuzás
meg a hasis meg ezek. És akkor elkezdtem a szipuzást 88. december 21-én., és utána 92-ben
jött a hasis, 94-ben jött a marijuana, a füves cigi, 98-ban jött a heroin.
A jó gyermekkort követően minden rosszra fordul: áldozati, kontaminációs, „ereszkedő”
narratíva.
Nem, hanem, maga azt, hogy az életszakaszomat nem az határozza meg mondjuk, csak az,
hogy nem tudok dűlőre jutni az életemben, hogy.. Ha volna, ha lennének lehetőségek
ahhoz, hogy haza tudnék menni a nővéremékhez vagy valakihez. De nem tudom, nekem
an az mondjuk, hogy a barátaimat nézem. És azok is ugyanabba a cipőbe járnak, mint én.
Ugyanaz: drogosok és az utcán vannak. És úgyhogy, nem tudom.
Megmondom az őszintét.
Felmentések sorozata rajzolja ki a narratívát.
62. És amikor kijöttem (a börtönből), nem tudtam mást csinálni. Kinn, kikerültemvissza az
utcára. Ugyanúgy folytattam azt, amit elkezdtem. Pedig a börtönben még tervezgettem is,
hogy jó, most abbahagyom a drogot, haza megyek, megváltozok, munka meg minden.
Dehát nem. Nem nem nem, nem valósítottam meg azt az álmot, amit szerettem volna. Az
lett volna a legszebb, tényleg, hogy abba hagyni tényleg, és akkor mást, mást csinálni. De
nem tudtam mást.
Ágencia (piros) – felmentés (kék) közötti oszcilláció mozgatja a narratívát: ez az oszcilláció
mint retorikai eszköz viszi előre a narratívát! (Az életút narratíva utólagos rekonstrukció
eredménye!)
De, most is így vagyok, nincs mit tennem. Csak ilyen, én azt mondom, hogy semmittevő
vagyok!
Felmentések sorozata.
Nehéz leállni róla. Ez tudod, hogy lenne jó, hogy leállnál róla? Hogyha elterelnének egy
olyan szigetre, ahol nincsenek ilyen dolgok. De akkor is meg tudod csinálni, mert hogyha
valaki már ismeri a növényeket, és megmondja, hogy ebből a növényből már mi jön ki,
érted. Milyen gyanta-anyag, vagy valami, akkor is tudja. A dióba is van, akkor még a
krumpliba is van olyan anyag, amit a kábítószerbe felhasználnak. Komolyan!
Ágencia – felmentés oszcillálása…
63. Ezt nem csak 24 óra alatt lehet el-el, megtudni, hogy nincsen (drog), tudod, hogy most
érted, már egyből lehet tudni, rá egy ilyen 5-6 óra múlva, ilyenkor kell, érted?! Amikor
elmegy az ember, belövi magát, igaz, hogy akkor elkezd, mondjuk van vonal (díler) 10
órakor vagy 11 órakor belövi, utána úgy is van, hogy kell újra, érted? Kimész tarhálni, mert
kell újra, kell újra, kell újra. Érted, utána megint jön három óra-négy órakor, utána megint
kell egy este nyolc óra. Érted? Utána arra törekedni, hogy másnap meglegyen. És ez már
három.
Folyamatos jelen: a „kell” jelenidejűsége, ami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratíva
egészét.
Áldozati narratíva, áldozatként való pozícionálás.
− Arról mesélsz még, hogy mit jelent számodra a drog?
Nekem a, számomra a drog, az egy élmény. Érted? Mert nem tudok nélküle élni. Ez egy
olyan, hogy másnak az, hogy kocsit tudjon vezetni, érted? Én meg magamat vezetem. Saját
önmagamat. Már nem tudom, már nem tudom azt mondani, hogy tegyem le. Nem tudom
letenni, mert nem tudom letenni. Akkor tudnám letenni, mikor azt mondanám, hogy pff
meghalok. És akkor már tudom, hogy itt a vége az egésznek.
Ágencia (?) – felmentés oszcillálása: a droghasználat vége a narratíva, egyben az élet vége.
Pali hangja (narratív perspektíva) helyett a drog (drogalitás) „hangját” halljuk és
perspektíváját látjuk: „hatalomnélküliség”.
Leszakadó dzsánki kronotoposz: ereszkedő narratíva, az életút látszólagos stádiumainak
ismétlődése – folyamatos jelen (a „kell” csapdája), az utcán lét (mint egy térbeli pontba
sűríthető tartózkodás), a felmentések sora, az ágencia hiánya.
64. Csanád
25 éves; felépült injekciós droghasználó; jelenleg segítő egy sorstárs közösségi
programban
Az életutam elindult valami más irányba, mint ami a normálisnak mondható…„rossz
tanuló” kategóriába estem…ott van egy ilyen törés az életemben, ami – mondjuk – ezt a
felhőtlen, boldog gyerekkort követte…nekem az első kipróbálás, az egy ilyen hatalmas
találkozás vagy szerelem kezdete volt az anyaggal. És onnantól viszonylag következetesen
és gyorsan léptem az anyagozás útjára.
A jó gyermekkort követően minden rosszra fordul, ereszkedő narratív – nincs felmentés.
És mi beálltunk, bent sztondultunk a szobában, a gyerek meg döntötte magába a
mákteát, meg bevett valami 8-10 Noxyront, és reggelre meghalt. És akkor ez úgy
szétrobbantotta ezt a társaságot, mindenki hazaköltözött, én is.
Akkor ott találtam egy másik társaságot, akik ugyanúgy albérletben laktak, és ugyanúgy
ilyen hippi, csöves, punk, nem tudom, mik voltak, és akkor hozzájuk költöztem. És akkor
folytatódott ugyanez, csak már más arcokkal. És akkor ez évekig így ment. Tehát mindig
társaságról társaságra, aztán már nem társaságokat, hanem embereket kerestem.
65. Aztán végül a nyolcadik évben már főként magányosan csináltam, mert már nem nagyon állt
velem szóba senki. Tehát akkor már mindenkit lehúztam, már mindenkit átvertem, nem
voltam egy jó fej, szórakoztató sem voltam. Szóval valahogy elmagányosodtam,
törvényszerűen. Csóró is voltam. Szóval tényleg egy olyan fickó lettem a végére, aki már nem
kell a kutyának sem, és még csak haragudni sem tudtam emiatt másra, mert tudtam, elég jól
tudtam magamról, hogy nem vagyok egy nagy társaság, de úgy elvoltam az anyaggal.
…nem vacakolok, nem félek a rendőröktől sem, hanem meg akarok halni. De úgy, hogy
túladagolásban, tehát az anyagozástól. Na és, akkor ennek szellemében éltem az utolsó
félévemet.
És ezen a napon, amikor minden tökéletes volt, akkor csörrent meg a telefon, a komlóiak
voltak, hogy még ma, ha le tudok menni, akkor fölvesznek.
Történetek sora, lineáris és progresszív szerkesztésben (egyre súlyosabb a droghasználat és
az
elmagányosodás), felmentés vagy igazolás nélkül. Fordulópontok!
És onnantól a sorsomat igazából a közösség kezébe adtam, egyszerűen felfeküdtem arra a
hullámra, amit ott a közösség biztosított, és azon a hullámon megerősödtem, és így álltam
le.
Fordulópont: a közösség szerepe – de közben ágens marad. Új narratíva, a felépülési
narratíva kezdődik, ami rövidesen összefonódik a segítő narratívával.
66. Egyszer csak azt vettem észre, hogy én vagyok az az ember, aki képes vagyok arra, hogy
egy bizonyos ügy érdekében egységbe tudjam ezt a 14 embert kovácsolni, és egy
színdarabban, egy születésnapra, mindenki békében egy előadást létrehozzon.
Ágens funkciók: önuralom, teljesítmény, empowerment (elbeszélői perspektíva-váltás).
Kezdtem segítővé válni, vagy segítő fejjel gondolkodni.
Én vagyok, aki vagyok, én O. Csanád vagyok, és az is akarok lenni - mondtam a nevem,
nem baj? – az is akarok lenni. És emellett én lehetek terápiás, segítő, de végül is nem is
számít ez.
Én függő maradok, az identitásomban. Szeretnék. Ehhez ragaszkodom, hogy az elsődleges
identitásom, az függő. Szenvedélybeteg. És akkor erre aztán pakolódhat felőlem a szak
(szociális munkás). Jó, leszek egy szakember. De nem vagyok nagy véleménnyel a
szakemberekről.
Szörnyülködtem azon, hogy én is így néztem ki pár éve, és hogy így magamban fogtam a
fejemet, hogy hú, milyen fazon voltam én.
Én úgy tekintek erre a segítő csoportra, mint a személyiségem meghosszabbítására. Tehát
nekem ez nem annyira munkahely.
Lineáris narratíva, ágens szerepekkel. Narratív perspektívaváltás (jelen –múlt - jövő).
67. Sosem ijedtem meg én attól, hogy valami nem úgy megy, ahogy elképzeltem. És
mindig rugalmasan tudtam váltani. És kitartottam. Tehát én azt gondolom, hogy ezek
azok, amik úgy össze tudnak tartani egy munkát, ami közös. És mindig találtam
társakat
hozzá.
Tehát az, hogy én most itt vagyok, az nem annyira a szakembereken múlt, mint a
sorstársakon. Vagy, aki szakember ebbe az én utamba valamilyen módon belépett és
változtatott rajtam, az viszont nem szakember minőségében tette ezt, hanem pusztán
ember minőségében.
Tehát én vagyok egy józan ember, aki abban lehetek biztos, hogy én 10 éve vagyok
tiszta, hogy amit ebben a 10 évben csináltam, azt vélhetően nem rontottam el. Mert
azért tudok tiszta lenni. És azért ebben nagyon sok tudatosság van, nagyon sok
ösztönszerűség, mindenféle van. De hogy ezt a tapasztalatot, hogyha én átadom, azzal
nem vétek hibát.
Sorstárs segítő kronotoposz (lásd még AA kronotoposz): felépülő és segítő narratíva
összefonódása, egyik nem lehet a másik nélkül. Minden jóra fordul: „hős” narratív,
Csanád hangja (én-ek).
69. Pali és Csanád életút elbeszélésének összehasonlítása
A jó gyermekkort követően minden rosszraA jó gyermekkort követően minden rosszra
fordul, „ereszkedő” narratív: felmentésekfordul, „ereszkedő” narratív: felmentések
A jó gyermekkort követően minden rosszraA jó gyermekkort követően minden rosszra
fordul, áldozati, kontaminációs, „ereszkedő”fordul, áldozati, kontaminációs, „ereszkedő”
narratívanarratíva
Ágencia – felmentés közötti oszcillációÁgencia – felmentés közötti oszcilláció mozgatjamozgatja
a narratívát: ez az oszcilláció mint retorikaia narratívát: ez az oszcilláció mint retorikai
eszköz viszi előre a narratívát!eszköz viszi előre a narratívát!
Történetek sora,Történetek sora, lineáris és progresszívlineáris és progresszív
szerkesztésben (egyre súlyosabb a droghasználatszerkesztésben (egyre súlyosabb a droghasználat
és az elmagányosodás), felmentések és igazolásés az elmagányosodás), felmentések és igazolás
nélkül!nélkül!
Folyamatos jelenFolyamatos jelen: a „kell” jelenidejűsége ágens: a „kell” jelenidejűsége ágens
marad.marad. Áldozati narratívaÁldozati narratíva, áldozatként való, áldozatként való
pozícionálás.pozícionálás.
FordulópontFordulópont: a közösség szerepe – de közben: a közösség szerepe – de közben
ami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratívaami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratíva
egészét.egészét.
Ágencia (?) – felmentés oszcillálása: aÁgencia (?) – felmentés oszcillálása: a
droghasználat vége a narratíva, egyben az életdroghasználat vége a narratíva, egyben az élet
vége. Pali „hangja” (narratív perspektíva) helyettvége. Pali „hangja” (narratív perspektíva) helyett
a drog (drogalitás) „hangját” halljuk ésa drog (drogalitás) „hangját” halljuk és
perspektíváját látjuk: „hatalomnélküliség”.perspektíváját látjuk: „hatalomnélküliség”.
Új narratívaÚj narratíva, a felépülési narratíva kezdődik, ami, a felépülési narratíva kezdődik, ami
rövidesen összefonódik a segítő narratívával.rövidesen összefonódik a segítő narratívával.
Csanád „hangja”.Csanád „hangja”.
Leszakadó dzsánki kronotoposz?Leszakadó dzsánki kronotoposz?: ereszkedő: ereszkedő
narratíva az életút látszólagos stádiumainaknarratíva az életút látszólagos stádiumainak
ismétlődése- folyamatos jelen (a „kell” csapdája);ismétlődése- folyamatos jelen (a „kell” csapdája);
véletlenek;véletlenek;
Csanád az utcán lét (mint egy térbeli pontbaCsanád az utcán lét (mint egy térbeli pontba
sűríthető tartózkodás), a felmentések sora, azsűríthető tartózkodás), a felmentések sora, az
ágencia hiánya.ágencia hiánya.
Sortárs segítő kronotoposzSortárs segítő kronotoposz: felépülő és segítő: felépülő és segítő
narratíva összefonódása, egyik nem lehet a másiknarratíva összefonódása, egyik nem lehet a másik
nélkül. Minden jóra fordul: „hős”nélkül. Minden jóra fordul: „hős”
narratíva,hangja (én-ek). A „jó” bekövetkezésenarratíva,hangja (én-ek). A „jó” bekövetkezése
szükségszerű (a narratíva szerint).szükségszerű (a narratíva szerint).
70. AzAz interjúkészítőinterjúkészítő szerepe: akinek Paliszerepe: akinek Pali
„végtelen történeteit” előadja: a kérdések„végtelen történeteit” előadja: a kérdések
történeteket generálnak, de az interjúvolótörténeteket generálnak, de az interjúvoló
kívül maradkívül marad az interjú terén: azaz interjú terén: az
interpretáció nehézségei.interpretáció nehézségei.
AzAz interjúkészítőinterjúkészítő szerepe: akinek Csanád aszerepe: akinek Csanád a
történeteit megformálja: a néhány kérdéstörténeteit megformálja: a néhány kérdés
azaz interjúkészítőtinterjúkészítőt ragadja magával, azragadja magával, az
interjúvoló „interjúvoló „dialógustdialógust” folytat az” folytat az
interjúalannyal.interjúalannyal.
A terapeuta és a paciens közösen szerkesztett betegség-, illetve felépülési
narratíváinak szerepe a gyógyulásban:
•az ágencia,
•a szerzői hang megjelenése.
Folytatás…
72. Betegség-narratívák
(Frank, 1995)
Helyreállítási, restitúciós narratíva
• Tegnap egészséges voltam, ma beteg vagyok,
• holnap egészséges leszek ismét
• Lásd gyógyszer-hirdetések: ilyen volt, ilyen lesz!
• Gyógyító erő: a „gyógyszer”, az „orvosság”
• Parsons beteg-szerepe:
– nem az egyén morális hibája
– felmentést kap a társadalmi felelősség alól
– előbbi miatt: szakmai felelősség (orvos, egészségügy) kontrollja alá kerül
• A szociális kontroll modernista narratívája: a helyreállítást egy külső ágens
(gyógyító) végzi el, nem az egyén, hanem a gyógyító a hős
• Én - test: a test helyreállítása, leválva az énről
• A narratívában az én mesél, és nem az énről mesél
• A szenvedés jutalma/eredménye a gyógyulás
73. Kereső - felfedező – narratíva
• A betegség élmény; az utazás elindítója, amikor az egyén újat,
• többet tud meg önmagáról
• A mesélő sztorija az, amit elmesél
• (és nem a gyógyítóé, mint a helyreállítási-narratívában)
• Betegség = utazás:
– Elindulás: tünet, azok tagadása, majd tudomásulvétele
• (küszöb átlépése, első próbatétel), beavatás (pl. operáció)
• – utólag nyeri el értelmét
– Utak: próbák (szenvedések) – megdicsőülés:
• átalakulás, mit kapott a betegséggel/betegségtől?
– Visszatérés: nem beteg, de a betegség által érintett, tapasztalt,
• nem más ember, hanem ami valójában addig is volt
• Felelősség másokért: a szenvedés morális értelme a felelősségvállalás
• A sztorik összegyűjtésének etikája: a múlt, a tévedések nem változtathatók meg, de
elmondhatók és kiderülhet, mi volt rossz
• A szolidaritás etikája: a sorstársak szenvedését mondja el
• (az, aki erre képes)
• Az inspiráció etikája: példamutatás (még a lehetetlenből is van kiút)
74. Káosz-narratíva
(Frank, 1995)
• Nincs narratív rend: nincs múlt, jelen és jövő; nincs (narratív) ok-okozatiság;
minden véletlenszerű
• Már mindig is „rossz/beteg” volt: minden területen probléma,
• egyre több területre terjed a probléma
• „…és akkor…”: végtelen folytathatóság, folyamatos megszakítottság
• Feladja a harcot, hogy kontrollálja saját magát
• „Depresszió”: a hallgató védekezése a káosz-narratívával szemben
A káosz-narratíva szerepe
• Más történetekkel összehasonlíthatjuk
• Tolerálhatjuk
• Átalakíthatjuk – narratív terápia
• De: a „változás” és a „fejlődés” erőltetésével ezeket a narratívákat és
elmondóikat leválaszthatjuk a társadalomról és – „elnémíthatjuk” őket
75. Anonim Alkoholista narratíva
Kóros ivás → Elszigetelődés → Mélypont → Kísérletezés (a megoldás keresése) →
Csatlakozás az A. A.-hoz → Felépülés és „józan élet” → Hála
Kulturális történet-modell: A tékozló fiú hazatérése
Magyarázat: Betegség
Kezelés: Növekvő alázat, azonosulás más alkoholistákkal, beilleszkedés a
közösségbe
Erkölcsi ítélet: Nem bűnös, hanem egy betegség áldozata
A „Gonosz”: az egyén önhittsége
A „Jó”: közösség
76. A felnövés/öntudatra ébredés narratívája
A gyermek vágyainak és érzelmeinek semmibe vétele → Kísérlet arra,
hogy mások kedvében járjon → Függő viselkedés → Fokozatos
emancipáció → Rátalálás önmagára
Kulturális történet-modell: a gubóból kiszabaduló pillangó
Magyarázat: A függés az elnyomó viszonyok eredménye
Kezelés: Eltávolodás, saját szükségletek felismerése
Erkölcsi ítélet: Nem bűnös, hanem áldozat
A „Gonosz”: elnyomás, alávetettség
A „Jó”: önállóság, hitelesség
77. A szerelem narratívája
Szeretethiány → Kompenzáció addikcióval → A szeretet elnyerése →
Felépülés
Kulturális történet-modell: Szerelmi történet
Magyarázat: Az addikció a szeretet hiányát kompenzálja
Kezelés: A szeretet elnyerése
Erkölcsi ítélet: Az addikciót mint a szeretethiány kompenzációját
igazolják
A „Gonosz”: A közömbösség
A „Jó”: Szerető törődés
78. A kodependencia narratívája
Gyermekkori sötét titkok a családban → A negatív érzések elrejtése →
Függések sora → A függés természetének felismerése → Kitörés a
függésekből
Kulturális történet-modell: A kodependencia elmélete, a nemzedékek során
ülő átok megtörése
Magyarázat: A függést a titkolózás és az elnyomás okozza
Kezelés: (Ön)tudatra ébredés, a szégyenteljes titkok feltárása
Erkölcsi ítélet: Nem bűnös, hanem egy áldozat áldozata
A „Gonosz”: Az igazság eltitkolása
A „Jó”: Nyíltság és öntudatosság
79. Az (ön)uralom narratívája
Fiatalkor: a dohányzás = autonómia, Fiatal felnőttkor: a dohányzás mint
feszültségoldás → Felnőttkor: a dohányzás mint függőség, a felnőttkori
felelősségvállalás akadálya → Döntés a leszokásról → Tényleges leszokás →
Önbecsülés
Kulturális történet-modell: A Hős-történet, a józan ész győzelme
Magyarázat: A dohányzás először segíti, később azonban veszélyezteti az
önállóságot
Kezelés: Akaraterő és különféle technikák
Erkölcsi ítélet: Gyenge én: bűnös, erős én: nem bűnös
A „Gonosz”: gyengeség
A „Jó”: Racionalitás, önkontroll, felelősség
80. Az Anonim Alkoholisták 12 Lépése
1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben – hogy életünk
irányíthatatlanná vált.
2. Eljutottunk arra a hitre, hogy egy nálunk hatalmasabb Erő helyreállíthatja lelki
egészségünket.
3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket a saját felfogásunk szerinti Isten
gondviselésére bízzuk.
4. Félelem nélkül mélyreható erkölcsi leltárt készítettünk magunkról.
5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink valódi természetét.
6. Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindezektől a
jellemhibáktól.
7. Alázatosan kértük őt hiányosságaink felszámolására.
8. Listát készítettünk mindazokról, akiknek valaha kárára voltunk, és hajlandóvá váltunk
mindnyájuknak jóvátételt nyújtani.
9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk nekik, ahol lehetséges volt, kivéve, ha ez sérelmes lett
volna rájuk, vagy másokra nézve.
10. Folytattuk a személyes leltár készítését, és haladéktalanul beismertük, amikor hibáztunk.
11. Igyekeztünk ima és meditáció útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat a saját
felfogásunk szerinti Istennel, csak azért imádkoztunk, hogy felismerjük velünk kapcsolatos
akaratát, és hogy legyen erőnk a teljesítéséhez.
12. E lépések eredményeként spirituális ébredést éltünk át, megpróbáltuk ezt az üzenetet
alkoholistákhoz eljuttatni, és ezeket az elveket életünk minden dolgában érvényre juttatni.
81. Az Anonim Alkoholisták 12 Hagyománya
1. Közös boldogulásunk álljon az első helyen, személyes felépülésünk az A.A. egységétől függ.
2. Csoportügyekben egyetlen abszolút tekintély létezik – egy szerető Isten –, aki csoporttudatunkban
megnyilvánulhat. Vezetőink csupán bizalmunkat élvező szolgálattevők, nem pedig irányítók.
3. Az A.A.-tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya.
4. Legyen minden csoport független, kivéve azokat az ügyeket, amelyek más csoportokat, vagy az A.A.
egészét érintik.
5. Minden csoport egyetlen, elsődleges célja az, hogy eljuttassa üzenetét a még szenvedő
alkoholistához.
6. Egy A.A.-csoport soha ne adja pénzét, nevét vagy támogatását semmilyen kapcsolódó intézménynek
vagy külső vállalkozásnak, nehogy a pénzzel, tulajdonnal és presztízzsel kapcsolatos problémák
eltérítsék elsődleges céljától.
7. Minden A.A.-csoport legyen teljesen önfenntartó, hárítsa el a külső hozzájárulásokat.
8. Az Anonim Alkoholisták Közössége maradjon mindig nemhivatásos, bár szolgálati központjaink
alkalmazhatnak hivatásos szakembereket.
9. Az A.A. maga soha ne szerveződjék, de alakíthatunk szolgálati testületeket vagy bizottságokat,
amelyek közvetlen felelősséggel tartoznak azoknak, akiket szolgálnak.
10. Az Anonim Alkoholisták Közösségének nincs véleménye külső ügyekről, ezért az A.A. név soha ne
legyen bevonható nyilvános vitába.
11. A nyilvánossághoz való viszonyunk alapja elsősorban a vonzerő, nem a reklám. Személyes
névtelenségünket mindig meg kell őriznünk a sajtóban, a rádióban és a filmekben.
12. Hagyományaink spirituális alapja, a névtelenség mindig emlékeztet bennünket arra, hogy az elvek
előbbre valók az egyes személyeknél.
82. Kutatási feladat
Kérdés: Hogyan lett pszichológushallgató?
(olyan kérdés, amiben a kérdező „érintett”)
Etikai engedély
Célcsoport: pszichológushallgatók
Vizsgálati személyek: 3-5 hallgató
Mintavétel: irányított: cél a heterogenitás (alsóbb éves, felsőbb éves, férfi, nő, stb.)
Módszer: félig-strukturált interjú
Instrukció: „Mondja el, hogyan lett pszichológushallgató!”
• Egy interjú 1-2 oldal
• Legyenek az elmesélésben több szakasznyi összefüggő szövegek
• Jó esetben legépelt szövegek
Elemzés: narratív elemzés – szabadon választható
Bemutatás:
• Elemzési szempontokkal (pl. kódokkal), idézetekkel
• Diszkusszióval
• Kutatói önreflexióval
Limitációk
A vizsgálatban konkrétan a következő módszerekkel dolgoztunk: 77 iv-s használóból 33 személlyel készült interjút elemeztünk, 22 férfival és 11 nővel készült interjút (a megkérdezettek életkora túlnyomórészt 22-25 év között volt). Injekciós használó volt, aki az elmúlt 30 napban legalább 1x használt intravénásan drogot.
A vizsgálat lefolytatásában az interjús team kiképzése és felkészítése fontos feladat volt, majd az interjúk elkészítése, legépelése és feldolgozása következett. Az interjúk feldolgozásához a kvalitatív elemzésre szolgáló Atlas.ti számítógépes programot használtunk.
Ezt droghasználókkal kapcsolatban Péley és az Erdős, Kelemen, Csürke munkacsoport is eredményesen használta.
A kódolás célja a kockázati magatartásokkal összefüggő jelenségek leírása és elméletek kialakítása. Az ábrán az Atlas program munkalapja látható. Bal oldalon egy interjúrészlet, jobb oldalon pedig két megnyitott ablak. Az interjúrészleten egy kódolt szakasz megjelölve látszik: a jobb oldali felső ablak a kódokhoz tartozó idézeteket tartalmazza; megjelölve a bal oldali interjúrészletből származó idézet jellemzőit (az interjú sorszáma, az idézet sorszáma az interjún belül, az idézet terjedelme az interjú soronkénti számai szerint). A jobb oldali alsó ablak a kódot mutatja, amihez tehát tartozik több idézet (a felette levő ablakban), és egy konkrét idézet megjelölve, és annak az előfordulási helye a munkalap bal oldali részén (a két ablak eltakarja, hogy itt a munkalapon is megjelenik a megjelölt szakaszhoz tartozó kód, illetve kódok).
A következő ábra a kódcsaládok kialakítását mutatja: a jobb oldali ablakban látszik, hogy egy kódcsaládhoz (ami az Atlas esetében kódok összessége) hogyan lehet rendelni kódokat (jelen esetben az „elosztás” kódcsaládhoz 8 kódot).
A következő ábra pedig az Atlas egy másik alkalmazási lehetősége: a szemantikus network. Az ábrán kódokat és kódcsaládokat látunk, feltűntetve a közöttük feltételezett kapcsolatokat. Látszik a drogelosztás kitűntetett helyzete, valamint a többi viselkedésnek ehhez viszonyított elhelyezkedése, pl. közös tű, közös kanál és szűrő használata.
Ennek az ábrának a megtisztításával hoztuk létre a következő ábrát. Itt már jobban látszik, hogy a közös vásárlás vezet a közös drogelosztáshoz, amely rituális funkciót tölt be. A közös vásárlás révén a droghoz való hozzájutás kontrolláltabbá válik: az is hozzájut, akinek kevesebb pénze van, csökkenthető az egyszerre nagyobb mennyiség egyéni használata. Ugyanakkor a közös vásárlás a közös drogoldat előállításán keresztül kockázati magatartásokhoz vezet. A mintában nem találkoztunk az injekciózáshoz használt eszközök rituális megosztásával, sem pedig a „kockázati környezet” Rhodes-szerinti jellemzőivel. Sok esetben a közös elosztás saját eszközökkel folytatódott; azonban az indirekt megosztás (közös kanál és szűrő használata) jellemző volt. Ennek a megosztási formának az interjúalanyok sokkal kisebb veszélyt tulajdonítottak, mint a direkt megosztási formáknak.